Az emberiség fejlődésének legfontosabb mozgatórugója mindig a kíváncsiság, valamint a felfedezés iránti vágy volt. Legyen szó a tengerentúli földrészek meghódításáról, a tudományos felfedezésekről vagy éppen a világűr megismeréséről. A határaink áttörése, a lehetetlennek tűnő akadályok leküzdése a vérünkben van. Az űrkutatás is ehhez a szellemiséghez kapcsolódik: a Holdraszállás, a Mars felfedezése, és a mélyűri missziók mind azt bizonyítják, hogy az ember kíváncsisága és a felfedezés iránti vágya kimeríthetetlen.
Most, több mint négy évtized után Magyarország újra embert küld a világűrbe. A HUNOR-program keretében Kapu Tibor kijelölt kutató űrhajós, vagy Cserényi Gyula kijelölt tartalékos hamarosan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére léphet, ahol innovatív tudományos kísérleteket végezhetnek el magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok számára.
A Pécsi Kulturális Központ ehhez kapcsolódóan, 2025-ben országos versenyt szervez a technikai kultúra, ezen belül az űrkutatás és űrutazás iránt érdeklődő diákoknak.
A versenyt négy korosztálynak hirdetjük meg: 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok és egyetemista hallgatók számára. A pályázatokat korcsoportonként fogjuk értékelni.
A „Space Challenge 2025” verseny szervezői a résztvevőktől olyan kreatív ötleteket és megoldásokat várnak, amelyek támogatják hazánk űrszektorának erősítését, az űrutazás biztonságosabbá tételét, a világűrben való élet kihívásainak leküzdését, valamint a hazai tudományos és technológiai fejlesztések előmozdítását.
Díjazásban részesül minden korosztály első 3 helyezettje, valamint a közönségdíjas pályamunka is. A dobogósok laptopokat, táblagépeket kapnak, az első helyezett csapat tagjait pedig a HUNOR Magyar Űrhajós Program is megajándékozza.
A díjátadóra 2025 tavaszán kerül sor.
A verseny célja többek között:
Fontosabb információk:
Díjazás:
Korcsoportonként:
A vetélkedő kiemelt támogatói: Külgazdasági és Külügyminisztérium (HUNOR Magyar Űrhajós Program), Pécsi Tudományegyetem
A 2025 évi verseny témája: EMBERI ÉLET A FÖLDÖN KÍVÜL
Az emberiség számára rendkívül csábító a gondolat, hogy a Holdon vagy más bolygókon telepedjen meg, ám ennek megvalósítása számos technológiai, biológiai és pszichológiai kihívással jár. A világűr szélsőséges környezeti feltételei, az erőforrások korlátozott elérhetősége és a hosszú távú emberi túlélés olyan akadályokat jelentenek, amelyek megoldása kulcsfontosságú, ha valaha is tartós emberi jelenlétet akarunk létrehozni a Földön kívül.
A Földön kívüli emberi élettel kapcsolatos kihívások:
Az egyik legnagyobb kihívás a sugárzás elleni védelem biztosítása. A Hold és a Mars ritka légköre vagy teljes légkör hiánya miatt az űrből érkező kozmikus- és napsugárzás nagy veszélyt jelent az ott élők egészségére. Bolygónkon vastag légkör és mágneses mező is védi a bolygót a káros sugárzásoktól, ám ezek hiánya miatt az űrbeli kolóniák lakói folyamatosan ki lennének téve olyan káros hatásoknak, amelyek növelik a rák és más egészségügyi problémák kockázatát. Ennek elkerülése érdekében védett lakóegységekre lenne szükség, vastag, sugárzásálló falakkal, vagy a felszín alatt kereshetnénk megfelelő menedéket.
Egy másik jelentős kihívás a megfelelő erőforrások biztosítása. A víz, az élelmiszer, valamint az oxigén megléte mind létszükséglet. Ezeket a Holdon és a Marson nehéz előállítani és fenntartani. Megoldásként az ún. in situ (helyben történő) erőforrás-felhasználás elve alapján a helyben megtalálható anyagokat – például a Holdon és a Marson fellelhető jeget – kihasználva állíthatnánk elő a létfontosságú erőforrásokat. A víz például nemcsak ivásra és élelmiszer-termesztésre lenne alkalmas, hanem oxigén termelésre és rakéta üzemanyag
-előállítására is.
Ezek mellett a gravitáció hiánya hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat. A Holdon a gravitáció mindössze a Földi hatoda, a Marson pedig harmada. Ez csont- és izom tömegvesztéshez, valamint szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, amelyek ellen rendszeres, speciális testmozgással, vagy akár mesterséges gravitációt biztosító technológiákkal lehetne küzdeni.
Végül, az űrbeli elszigeteltség és a Földtől való távolság mentális és pszichológiai terheket róna a telepesekre. A hosszú ideig tartó elszigeteltség, a szűkös élettér és a bolygóközi kommunikáció időbeli késleltetése mind kihívást jelentene az űrbéli kolóniák lakói számára, akik számára fontos lenne a mentális egészség fenntartására szolgáló támogatás és közösségi programok bevezetése.
A Holdon vagy más bolygón való élet olyan hatalmas technológiai és emberi alkalmazkodást igényel, amely messze meghaladja a mai tudásunkat. Az űrkolóniák kialakítása tehát nemcsak a technikai újításokon, hanem az emberi kreativitáson és alkalmazkodóképességen is múlik.
A fenti vagy más, a témában általad felvetett problémára várunk tőled kreatív, újító jellegű, innovatív elvi vagy gyakorlati megoldást, ötleteket!
A megoldás lehet:
A vetélkedő szervezője:
Pécsi Kulturális Központ
A vetélkedő kiemelt támogatói:
Külgazdasági és Külügyminisztérium
HUNOR magyar űrhajós program
Pécsi Tudományegyetem
A pályamunkák elbírálását a Neumann János
Számítógéptudományi Társaság szakemberei végzik.
Közel 100 millió dollárt fordít a magyar kormány a költségvetésből a HUNOR űrhajós program megvalósítására, ám ennek jelentős részét a magyar gazdaságban költik el – mondta Ferencz Orsolya a Napi.hu videó podcastjában. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a jövő héten jelentik be, ki az utolsó négy jelölt arra, hogy 2024 végén, vagy 2025 elején második magyarként eljuthasson a világűrbe. A szakember kiemelte, hogy az űrkutatás megkerülhetetlen, akár a hétköznapok egyszerű folyamatait, akár a most zajló háborút vesszük figyelembe.
A NASA az eredetileg a Boeing űrhajójával repülő űrhajósát inkább a SpaceX Crew Dragonjávan viszi majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Hivatalossá vált, hogy kik lesznek a Crew-11 küldetés, vagyis az ISS következő állandó amerikai személyzetváltása résztvevői. Ők négyen várhatóan legkorábban júliusban indulhatnak, így abban a megtiszteltetésben is részük lehet majd, hogy az űrállomás fedélzetén ők ünnepelhetik annak a negyed évszázados évfordulóját, hogy a bázis lakott. Az 1. számú expedíció 2000. november 2-án érkezett, azóta az ISS-en folyamatosan dolgoznak űrhajósok.
A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból.
Itt az újabb megállapodás a Voyager Technologies amerikai űripar egyik vezető vállalatával.
A mai megállapodás értelmében magyar egyetemi diákokat és hallgatókat vonnak be szakmai programokba, kutatási munkálatokba, és együttműködünk a küszöbön álló Magyar Űrhajós Program tudományos eredményeinek közös hasznosítása érdekében.