Az emberiség fejlődésének legfontosabb mozgatórugója mindig a kíváncsiság, valamint a felfedezés iránti vágy volt. Legyen szó a tengerentúli földrészek meghódításáról, a tudományos felfedezésekről vagy éppen a világűr megismeréséről. A határaink áttörése, a lehetetlennek tűnő akadályok leküzdése a vérünkben van. Az űrkutatás is ehhez a szellemiséghez kapcsolódik: a Holdraszállás, a Mars felfedezése, és a mélyűri missziók mind azt bizonyítják, hogy az ember kíváncsisága és a felfedezés iránti vágya kimeríthetetlen.
Most, több mint négy évtized után Magyarország újra embert küld a világűrbe. A HUNOR-program keretében Kapu Tibor kijelölt kutató űrhajós, vagy Cserényi Gyula kijelölt tartalékos hamarosan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére léphet, ahol innovatív tudományos kísérleteket végezhetnek el magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok számára.
A Pécsi Kulturális Központ ehhez kapcsolódóan, 2025-ben országos versenyt szervez a technikai kultúra, ezen belül az űrkutatás és űrutazás iránt érdeklődő diákoknak.
A versenyt négy korosztálynak hirdetjük meg: 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok és egyetemista hallgatók számára. A pályázatokat korcsoportonként fogjuk értékelni.
A „Space Challenge 2025” verseny szervezői a résztvevőktől olyan kreatív ötleteket és megoldásokat várnak, amelyek támogatják hazánk űrszektorának erősítését, az űrutazás biztonságosabbá tételét, a világűrben való élet kihívásainak leküzdését, valamint a hazai tudományos és technológiai fejlesztések előmozdítását.
Díjazásban részesül minden korosztály első 3 helyezettje, valamint a közönségdíjas pályamunka is. A dobogósok laptopokat, táblagépeket kapnak, az első helyezett csapat tagjait pedig a HUNOR Magyar Űrhajós Program is megajándékozza.
A díjátadóra 2025 tavaszán kerül sor.
A verseny célja többek között:
Fontosabb információk:
Díjazás:
Korcsoportonként:
A vetélkedő kiemelt támogatói: Külgazdasági és Külügyminisztérium (HUNOR Magyar Űrhajós Program), Pécsi Tudományegyetem
A 2025 évi verseny témája: EMBERI ÉLET A FÖLDÖN KÍVÜL
Az emberiség számára rendkívül csábító a gondolat, hogy a Holdon vagy más bolygókon telepedjen meg, ám ennek megvalósítása számos technológiai, biológiai és pszichológiai kihívással jár. A világűr szélsőséges környezeti feltételei, az erőforrások korlátozott elérhetősége és a hosszú távú emberi túlélés olyan akadályokat jelentenek, amelyek megoldása kulcsfontosságú, ha valaha is tartós emberi jelenlétet akarunk létrehozni a Földön kívül.
A Földön kívüli emberi élettel kapcsolatos kihívások:
Az egyik legnagyobb kihívás a sugárzás elleni védelem biztosítása. A Hold és a Mars ritka légköre vagy teljes légkör hiánya miatt az űrből érkező kozmikus- és napsugárzás nagy veszélyt jelent az ott élők egészségére. Bolygónkon vastag légkör és mágneses mező is védi a bolygót a káros sugárzásoktól, ám ezek hiánya miatt az űrbeli kolóniák lakói folyamatosan ki lennének téve olyan káros hatásoknak, amelyek növelik a rák és más egészségügyi problémák kockázatát. Ennek elkerülése érdekében védett lakóegységekre lenne szükség, vastag, sugárzásálló falakkal, vagy a felszín alatt kereshetnénk megfelelő menedéket.
Egy másik jelentős kihívás a megfelelő erőforrások biztosítása. A víz, az élelmiszer, valamint az oxigén megléte mind létszükséglet. Ezeket a Holdon és a Marson nehéz előállítani és fenntartani. Megoldásként az ún. in situ (helyben történő) erőforrás-felhasználás elve alapján a helyben megtalálható anyagokat – például a Holdon és a Marson fellelhető jeget – kihasználva állíthatnánk elő a létfontosságú erőforrásokat. A víz például nemcsak ivásra és élelmiszer-termesztésre lenne alkalmas, hanem oxigén termelésre és rakéta üzemanyag
-előállítására is.
Ezek mellett a gravitáció hiánya hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat. A Holdon a gravitáció mindössze a Földi hatoda, a Marson pedig harmada. Ez csont- és izom tömegvesztéshez, valamint szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, amelyek ellen rendszeres, speciális testmozgással, vagy akár mesterséges gravitációt biztosító technológiákkal lehetne küzdeni.
Végül, az űrbeli elszigeteltség és a Földtől való távolság mentális és pszichológiai terheket róna a telepesekre. A hosszú ideig tartó elszigeteltség, a szűkös élettér és a bolygóközi kommunikáció időbeli késleltetése mind kihívást jelentene az űrbéli kolóniák lakói számára, akik számára fontos lenne a mentális egészség fenntartására szolgáló támogatás és közösségi programok bevezetése.
A Holdon vagy más bolygón való élet olyan hatalmas technológiai és emberi alkalmazkodást igényel, amely messze meghaladja a mai tudásunkat. Az űrkolóniák kialakítása tehát nemcsak a technikai újításokon, hanem az emberi kreativitáson és alkalmazkodóképességen is múlik.
A fenti vagy más, a témában általad felvetett problémára várunk tőled kreatív, újító jellegű, innovatív elvi vagy gyakorlati megoldást, ötleteket!
A megoldás lehet:
A vetélkedő szervezője:
Pécsi Kulturális Központ
A vetélkedő kiemelt támogatói:
Külgazdasági és Külügyminisztérium
HUNOR magyar űrhajós program
Pécsi Tudományegyetem
A pályamunkák elbírálását a Neumann János
Számítógéptudományi Társaság szakemberei végzik.
Leghamarabb tavasszal indulhat útnak az a négyfős legénység a Nemzetközi Űrállomásra, amelynek tagja lesz Kapu Tibor magyar űrhajós is. A NASA és nemzetközi partnerei már jóváhagyták az engedélyeket az Axiom Space küldetéséhez. Csütörtök délután sajtótájékoztatót tartottak a legénység tagjai. Az Index megkérdezte Kapu Tibort, mit vár a küldetéstől és mit üzen minden magyarnak.A NASA hivatalos közleményben jelentette be, hogy minden szükséges engedélyt megkapott az Axiom Space negyedik missziója, amely várhatóan 2025 tavaszán indul útnak a Kennedy Űrközpontból.
Magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson és más 2025-ös várakozások az új évre előretekintő sorozatunk első, az emberes űrrepülésekkel foglalkozó részében.
Sok éves hagyomány, hogy az évet egy januári cikksorozattal indítjuk, amelyben összefoglaljuk az előttünk álló esztendő legfontosabb, legérdekesebb űrterveit. Az első rész az emberes űrrepüléseké, a másodikban a hordozórakétákról és a műholdas programokról, a harmadikban pedig a Hold és a Naprendszer távolabbi vidékeinek űrszondás kutatásáról lesz szó.
Eltelt egy újabb év, az izmaink, csontjaink, szemeink és füleink pedig tovább öregedtek – főleg, ha az űrben töltöttük az időnket. Matthias Maurer, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa közel két hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), a testében történő változások vizsgálatával pedig a földi öregedés tüneteivel is szembeszállhatnak a kutatók.
Az űrhajósok körülbelül 70%-a tapasztal hosszabb űrbéli tartózkodás után elváltozásokat a látóidegeiben, ami SANS (Space-Associated Neuro-ocular Syndrome) szindrómaként ismert. Ez a látószervi elváltozás a második legnagyobb veszélyforrás, ami a Marsra készülő űrhajósok egészségét fenyegeti.
A Mars meghódítása „kézzelfogható” közelségbe került, hiszen a robotjaink egy ideje már felderítő munkát végeznek a felszínén. A vörös bolygó birtokba vétele azonban csak akkor kezdődhet meg igazán, ha élő embert tudunk odajuttatni, és egészségben haza is tudjuk hozni. Sokan vitatják, hogy ez lehetséges-e, ám a kétkedés nem biztos, hogy jogos.
Mostanában igen gyakoriak az űrutazással kapcsolatos hírek és események : a Mars meghódításának ezek között is kitüntetett szerepe van. A robotjaink már ott vannak , de az „emberes” Mars-misszió legnagyobb akadálya, hogy nincs elég gyors űrhajónk , ami a legjobb esetben is több mint 62 millió, de akár 480 millió kilométeres utat elég gyorsan képes lenne megtenni. (A Mars Földtől mért távolsága ugyanis a bolygók elliptikus keringési pályája miatt változik).