Az emberiség fejlődésének legfontosabb mozgatórugója mindig a kíváncsiság, valamint a felfedezés iránti vágy volt. Legyen szó a tengerentúli földrészek meghódításáról, a tudományos felfedezésekről vagy éppen a világűr megismeréséről. A határaink áttörése, a lehetetlennek tűnő akadályok leküzdése a vérünkben van. Az űrkutatás is ehhez a szellemiséghez kapcsolódik: a Holdraszállás, a Mars felfedezése, és a mélyűri missziók mind azt bizonyítják, hogy az ember kíváncsisága és a felfedezés iránti vágya kimeríthetetlen.
Most, több mint négy évtized után Magyarország újra embert küld a világűrbe. A HUNOR-program keretében Kapu Tibor kijelölt kutató űrhajós, vagy Cserényi Gyula kijelölt tartalékos hamarosan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére léphet, ahol innovatív tudományos kísérleteket végezhetnek el magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok számára.
A Pécsi Kulturális Központ ehhez kapcsolódóan, 2025-ben országos versenyt szervez a technikai kultúra, ezen belül az űrkutatás és űrutazás iránt érdeklődő diákoknak.
A versenyt négy korosztálynak hirdetjük meg: 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok és egyetemista hallgatók számára. A pályázatokat korcsoportonként fogjuk értékelni.
A „Space Challenge 2025” verseny szervezői a résztvevőktől olyan kreatív ötleteket és megoldásokat várnak, amelyek támogatják hazánk űrszektorának erősítését, az űrutazás biztonságosabbá tételét, a világűrben való élet kihívásainak leküzdését, valamint a hazai tudományos és technológiai fejlesztések előmozdítását.
Díjazásban részesül minden korosztály első 3 helyezettje, valamint a közönségdíjas pályamunka is. A dobogósok laptopokat, táblagépeket kapnak, az első helyezett csapat tagjait pedig a HUNOR Magyar Űrhajós Program is megajándékozza.
A díjátadóra 2025 tavaszán kerül sor.
A verseny célja többek között:
Fontosabb információk:
Díjazás:
Korcsoportonként:
A vetélkedő kiemelt támogatói: Külgazdasági és Külügyminisztérium (HUNOR Magyar Űrhajós Program), Pécsi Tudományegyetem
A 2025 évi verseny témája: EMBERI ÉLET A FÖLDÖN KÍVÜL
Az emberiség számára rendkívül csábító a gondolat, hogy a Holdon vagy más bolygókon telepedjen meg, ám ennek megvalósítása számos technológiai, biológiai és pszichológiai kihívással jár. A világűr szélsőséges környezeti feltételei, az erőforrások korlátozott elérhetősége és a hosszú távú emberi túlélés olyan akadályokat jelentenek, amelyek megoldása kulcsfontosságú, ha valaha is tartós emberi jelenlétet akarunk létrehozni a Földön kívül.
A Földön kívüli emberi élettel kapcsolatos kihívások:
Az egyik legnagyobb kihívás a sugárzás elleni védelem biztosítása. A Hold és a Mars ritka légköre vagy teljes légkör hiánya miatt az űrből érkező kozmikus- és napsugárzás nagy veszélyt jelent az ott élők egészségére. Bolygónkon vastag légkör és mágneses mező is védi a bolygót a káros sugárzásoktól, ám ezek hiánya miatt az űrbeli kolóniák lakói folyamatosan ki lennének téve olyan káros hatásoknak, amelyek növelik a rák és más egészségügyi problémák kockázatát. Ennek elkerülése érdekében védett lakóegységekre lenne szükség, vastag, sugárzásálló falakkal, vagy a felszín alatt kereshetnénk megfelelő menedéket.
Egy másik jelentős kihívás a megfelelő erőforrások biztosítása. A víz, az élelmiszer, valamint az oxigén megléte mind létszükséglet. Ezeket a Holdon és a Marson nehéz előállítani és fenntartani. Megoldásként az ún. in situ (helyben történő) erőforrás-felhasználás elve alapján a helyben megtalálható anyagokat – például a Holdon és a Marson fellelhető jeget – kihasználva állíthatnánk elő a létfontosságú erőforrásokat. A víz például nemcsak ivásra és élelmiszer-termesztésre lenne alkalmas, hanem oxigén termelésre és rakéta üzemanyag
-előállítására is.
Ezek mellett a gravitáció hiánya hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat. A Holdon a gravitáció mindössze a Földi hatoda, a Marson pedig harmada. Ez csont- és izom tömegvesztéshez, valamint szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, amelyek ellen rendszeres, speciális testmozgással, vagy akár mesterséges gravitációt biztosító technológiákkal lehetne küzdeni.
Végül, az űrbeli elszigeteltség és a Földtől való távolság mentális és pszichológiai terheket róna a telepesekre. A hosszú ideig tartó elszigeteltség, a szűkös élettér és a bolygóközi kommunikáció időbeli késleltetése mind kihívást jelentene az űrbéli kolóniák lakói számára, akik számára fontos lenne a mentális egészség fenntartására szolgáló támogatás és közösségi programok bevezetése.
A Holdon vagy más bolygón való élet olyan hatalmas technológiai és emberi alkalmazkodást igényel, amely messze meghaladja a mai tudásunkat. Az űrkolóniák kialakítása tehát nemcsak a technikai újításokon, hanem az emberi kreativitáson és alkalmazkodóképességen is múlik.
A fenti vagy más, a témában általad felvetett problémára várunk tőled kreatív, újító jellegű, innovatív elvi vagy gyakorlati megoldást, ötleteket!
A megoldás lehet:
A vetélkedő szervezője:
Pécsi Kulturális Központ
A vetélkedő kiemelt támogatói:
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Pécsi Tudományegyetem
A pályamunkák elbírálását a Neumann János
Számítógéptudományi Társaság szakemberei végzik.
Eltelt egy újabb év, az izmaink, csontjaink, szemeink és füleink pedig tovább öregedtek – főleg, ha az űrben töltöttük az időnket. Matthias Maurer, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa közel két hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), a testében történő változások vizsgálatával pedig a földi öregedés tüneteivel is szembeszállhatnak a kutatók.
Az űrhajósok körülbelül 70%-a tapasztal hosszabb űrbéli tartózkodás után elváltozásokat a látóidegeiben, ami SANS (Space-Associated Neuro-ocular Syndrome) szindrómaként ismert. Ez a látószervi elváltozás a második legnagyobb veszélyforrás, ami a Marsra készülő űrhajósok egészségét fenyegeti.
A Mars meghódítása „kézzelfogható” közelségbe került, hiszen a robotjaink egy ideje már felderítő munkát végeznek a felszínén. A vörös bolygó birtokba vétele azonban csak akkor kezdődhet meg igazán, ha élő embert tudunk odajuttatni, és egészségben haza is tudjuk hozni. Sokan vitatják, hogy ez lehetséges-e, ám a kétkedés nem biztos, hogy jogos.
Mostanában igen gyakoriak az űrutazással kapcsolatos hírek és események : a Mars meghódításának ezek között is kitüntetett szerepe van. A robotjaink már ott vannak , de az „emberes” Mars-misszió legnagyobb akadálya, hogy nincs elég gyors űrhajónk , ami a legjobb esetben is több mint 62 millió, de akár 480 millió kilométeres utat elég gyorsan képes lenne megtenni. (A Mars Földtől mért távolsága ugyanis a bolygók elliptikus keringési pályája miatt változik).
Februárban nagyüzem lesz az égbolton, szinte nem telik majd el úgy éjszaka, hogy ne lenne valami izgalmas, megfigyelésre érdemes jelenség.
A prímet a Hold viszi majd, fényes csillagokkal, bolygókkal áll együtt, miközben látványos fedéseket produkál – és jön majd 2024 első igazán nagy dobása is, amikor kísérőnk a Fiastyúk déli fertályán vonul át komótosan.
Helyenként a 3,7 km-t is elérheti annak a vízjégnek a vastagsága, melyet az egyenlítő közelében találtak a kutatók a Mars felszíne alatt.
Az Európai Űrügynökség bolygókutatói vízjégre bukkantak a Mars egyenlítőjénél. A felszín alatt lévő furcsa lerakódásokat még két évtizede fedezték fel, de csak mostanra derült ki, hogy vízjégről van szó – írja az IFLScience.